A demencia szempontjából magas kockázatú, időskori halláscsökkenésben szenvedő betegeknél a hallásjavító eszközök használata jelentősen lassította a kognitív funkciók romlását.

Egy új tanulmány szerint a hallókészülékek a halláskárosodásban szenvedőknél jelentősen csökkentik a kognitív hanyatlás és a demencia kockázatát, sőt javítják a rövid távú kognitív funkciókat.

Az FDA egy olyan megoldást engedélyezett mellyel távolról programozhatók át a halláskárosult személyekbe beültetett cochleáris implantátumok. 

A fül-orr-gégészet „kis” szakmából izgalmas és számos speciális terü­letet magába foglaló „középnagy” tudo­mányág lett, mivel tevékenységünk mára integrálta a fej-nyaksebészetet, a maxillo-faciális sebészet számos vonatkozását, az idegsebészekkel együttműködésben a koponyaalap-sebészetet, és a korábbi szubspecialitások (audiológia, allergológia, foniátria, otoneurológia, gyermek-fül-orr-gégészet) mellé számos újabb is csatla­kozott (szomnológia, fej-nyaki onkológia, rinológia).

Felfedezték, hogy a DNS-károsodás miatti hallásvesztés esetén egy vírus kijavíthatja a genetikai hibát, így a hallás képessége helyreállítható.

Az Orvostovábbképző Szemle legújabb számának fülészeti-audiológiai szimpóziuma a heveny hallójárat-gyulladással, va lamint az audiometriával és a leletek értelmezésével foglalkozik. Mind két témakör sokakat érint, és mind a közlemények, mind a kommentárok a gyakorlat számára hasznos tudniva lókat tartalmaznak. 

Minden negyedik, 50 évesnél fiatalabb és minden második, 80 évesnél idősebb ember csökkent hallású. A hallásvizsgálat segíti a halláscsökkenés okának felderítését és a legmegfelelőbb hallásjavító kezelés vagy eszköz kivá­lasztását. A gyengén halló csecsemők és gyermekek hallásának mielőbbi kor­rekciója alapvető orvosi és gondozói feladat, de az időskori nagyothallásba sem kell beletörődni: van segítség ellene.

Németországban mintegy 17 millióan szenvednek a halláskárosodás miatt. Sokuknak annyira megromlott a hallása, hogy a szokásos hallókészülék már nem elég nekik. Egy új, ambulánsan beültethető eszköz rajtuk is segíthet.

A halláscsökkenés a 61−70 éves korosztály harmadát, a 85 év felettiek több mint 80%-át érinti. Felismerésére 50–60 éves kor felett szűrővizsgálatokat kell végezni. A rendelői szűrőmódszerek közé tartozik a suttogáspróba és az audioszkópia. A kórelőzmény felvétele fényt deríthet pl. zajártalomra, ototoxikus gyógyszerek használatára. A hallójárat és a dobhártya vizsgálata azonosíthatja a vezetéses halláscsökkenés okát. A diagnózist audiometriás vizsgálattal meg kell erősíteni. A hirtelen fellépő szenzorineurális halláscsökkenés hátterét sürgősen ki kell vizsgálni. Az időskori halláscsökkenés javítását az akadályozhatja, hogy az érintettben nem tudatosul fogyatékossága, azt az öregedés természetes és elkerülhetetlen velejárójának hiszi, illetve nem használja a hallásjavító eszközt, mert azt megbélyegzőnek, drágának vagy kényelmetlennek tartja.